Szeptemberre enyhül a kánikula Iraki Kurdisztán hegyei között. Szerencsésen eseménytelen utazás után Erbilben a magyar főkonzullal egyeztettünk, felbukkantak az előző évben megismert kurd barátaink – 32 fokos, langymeleg estében érkeztünk meg szállásunkra. Expedíciónk célja ez évben is a Ranya-síkság rizsföldjeiből kiemelkedő tell település, Grd-i Tle feltárása. A leletanyag ismeretében tudjuk: antik, asszír, őskori emlékek várnak ránk a lelőhely talajrétegeiben.

Az első napok a szokásos izgalmakkal telnek. A régió régészeti felügyelője, Barzan Ismail segít minket eligazodni a nyüzsgő városi piacokon, ahol naan-lepénytől a kurd/magyar lecsóba szánt bamián át az internet routerig és talicskákig minden megtalálható – és mindenre szükségünk is van. Szokatlan izgalmakból sincs hiány, Dr. Dezső Tamás expedíció vezető a kirkuki fronton helyt álló pesmergákat látogatja meg, mi pedig a gázpalackok bekötésével szerencsétlenkedünk. Egy magasan képzett kolléga bezárja magát a mellékhelységbe, ahonnan úgy kell később kiszabadítani.

Két nap alatt sikerül a tellről beáramló leletanyag kezelésének feltételeit megteremteni. Semmit nem viszünk Magyarországra a feltárásról, mindent itt kell mosni, rajzolni, értelmezni, raktározni a következő egy hónap során. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a sok segítséget és kedvességet, amit kurd vendéglátóinktól kapunk. Egy otthon eltűnőfélben lévő, de még ismerős világot fedezünk fel: vendégszerető, segítőkész emberek közösségét. Az úttesten ténfergő birkanyájat nem dudálja le a sofőr, hanem cseveg egyet a pásztorral, aki aztán megsürgeti az állatok vonulását. A gyerekek, a szomszédok ki-be járnak az udvarunkba, ahogy minden más háznál is szokás. Nem lehet bezárkózni ott, ahol a betérők teával kínálnak, pakolni segítenek, csupán azért, mert nyitva hagyjuk a kaput.

A sűrű szervezési teendők mellett megindítottuk a szakmai munkálatokat is. A tavaly megnyitott szelvényeket frissítjük fel, újak feltárását tervezzük, mérési pontokat ellenőrzünk, szokjuk a régészeti feladatellátást a Zagrosz előhegyei között. Napfelkelte előtt kezdünk, hogy csökkentsük a tikkasztó délutáni munkaórák számát, más szóval, jó reggelt Kurdisztán.