Az iraki kurdisztáni Grd-i Tle feltárása
Grd-i Tle településhalma az iraki Kurd Autonóm Régióban, a Ranya-síkságon található. A síkság a Termékeny Félhold szívében fekszik, kulturális gazdagsága már régóta jól ismert a kutatók számára. Az ELTE régészeti expedíciója 2016-ban kezdte meg a feltárásokat a településen, ami legalább az i.e. 7. évezredtől a 19. századig szinte folyamatosan lakott volt.
Grd-i Tle
Bemutatás
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kurdisztáni régészeti expedíciója Dezső Tamás és Kalla Gábor vezetésével számos célt tűzött ki maga elé a feltárások első évadában (2016.09.09. – 2016.10.07 Az expedíció fő célja az újasszír birodalom keleti határán elhelyezkedő adminisztrációs központ azonosítása volt. E szempontot figyelembe véve választottuk a Ranya-síkságon fekvő Grd-i Tle nevű tell települést. Mivel a tell az i.e. 7.évezredtől a 19. század közepéig lakott volt, a lelőhely a térség régészeti emlékeit segítő rétegtani-időrendi hivatkozási ponttá válhat. A munkálatokat a hely topográfiai felmérésével kezdtük, amit terepbejárásokkal és fémkeresős leletfelderítéssel egészítettünk ki. A felmérés után három ásatási felszínt jelöltünk ki. Az 1. felszín a tell tetején, annak délkeleti platóján helyezkedik el. A második felszín a délkeleti platón kapott helyet, a harmadik a domb déli lejtőjét megszakító kis platón húzódik.
A feltárás során egy 18-19. századi erődöt (1. felszín), egy középkori temetőt (2. felszín) és egy edényégető kemencét azonosítottunk. Emellett minden felszínen nagy mennyiségű kerámiát és több fémtárgyat gyűjtöttünk. A 2016-os évben a hatalmas tellt a késő ókori rétegekig kutattuk.
A 2016-os szezon összefoglalása
A Ranya-síkság a Nyugat-Irán elleni hadjáratok kiindulópontja volt az asszír időkben, ezért tűztük ki célul e régió régészeti kutatását. A lelőhely stratégiai ponton helyezkedik el, hatalmas méreteivel alig marad el a síkság másik legnagyobb telljétől, Tell Basmusian-tól. Utóbbi ma már a Dokan-tó alatt fekszik, maradványai igencsak bajosan közelíthetők meg (alacsony vízállás idején).
Az első ásatási évad során azt kívántuk kideríteni, hogy milyen módszerekkel érhetjük el a tell asszír rétegeit, és azok milyen mélyen helyezkednek el. Mivel korábban nem volt itt ásatás, részletes topográfiai és rétegtani kutatásokra is szükség volt. A kerámiák tipokronológiai vizsgálatsorozatára öt évet szánunk a kb. 9000 éven át lakott tellen.
A digitális topográfiai felmérés a szezon első két hete alatt zajlott (2. ábra), ugyanekkor terepbejárást, fémkeresős leletfelderítést is végeztünk. Minden felmérési eredményt a topográfiai rendszerben rögzítettünk. A felmérés után három ásatási felszínt jelöltünk ki. Az 1. felszín a tell tetején, annak délkeleti platóján helyezkedik el. A második felszín a délkeleti platón kapott helyet, a harmadik a domb déli lejtőjét megszakító kis platón húzódik.
Roncsolásmentes vizsgálatok
A roncsolásmentes vizsgálatok közül a Weisz Attila (Salisbury Kft) által irányított topográfiai felmérést emeljük itt ki. Ennek során nagy felbontású, több mint 2000 magassági pontból álló 3D modellt tudtunk létrehozni a lelőhelyről és környezetéről. A 10×10 méteres virtuális négyzetháló alappontja 602,32 m tszf; a tell teteje 26–28 méterre emelkedik ki környezetéből, teteje lapos, ovális alakú, hossza és szélessége 76×86 méter. A tell nagyjából kör alakú párkányon áll, aminek nagy részén ma mezőgazdasági művelés folyik. A párkány a lelőhely több pontján megtalálható ókori városfal, ez nagyjából 250×100 méteres területet zár körbe.
A fémkereső műszert Sándor Lajos kezelte, az eredmények nagyban hozzájárultak a lelőhely korának megállapításához, illetve a különböző korú leletek térbeli szóródásának megállapításáshoz. Minden így talált lelet térbeli koordinátáit rögzítettük, illetve in situ fotók készültek róluk. Csak a felszíni, illetve a szántott talajjal elmozdított leleteket gyűjtöttük a fémkereső műszeres felmérés során. Az ép régészeti összefüggésben álló anyagokhoz nem nyúltunk. Az így előbukkant fémleletek alapján a telltől délre intenzív 17–18. századi megtelepedéssel számolhatunk.
Első felület – az erőd
A tell tetején nyitott szelvény feltárást Dezső Tamás és Mordovin Maxim irányította. Itt a domb későbbi használatának kerámia-időrendjét kívántuk megállapítani. A legfontosabb felfedezés itt egy átlagosan 0,8 méter vastag, kőből és habarcsból készült kerítőfal, legalább három építési fázissal. Az építési fázisok pontos ideje egyelőre nem ismert, de a rétegtani adatok alapján ez az építmény határozta meg a tell késői használatát. Még legalább 11, a kerítőfalhoz tájolt falrészlet került napvilágra. Az építmény minden bizonnyal erőd lehetett, amit a szelvény északkeleti sarkában feltárt félköríves torony maradványa is megerősít.
Az évad során 1–1,4 méter mélységet értünk el az első szelvényben. A három jelentősebb települési réteg mellett három enyhébben érzékelhető megtelepedést tártunk fel – mindegyik az úgynevezett késő iszlám korszakra datálható. Ólom puskagolyók és jellegzetes agyagpipák alapján késő 18., korai 19. századi maradványokat találtunk.
A fetárt épületrészlet az erőd egyik lakrésze lehetett. Erre utalnak a kenyérsütő kemencék, amit minden megtelepedési rétegben megtaláltunk. Az egyik kemence belső falára geometrikus mintát karcoltak, aminek nincs ismert analógiája a Közel-Keleten. Talán valamilyen titokban tartott hagyományt figyeltünk meg.
A fal külső (északi) oldalán húzódó rétegeket három fázisba sorolhatjuk. A felső rétegek „késő iszlám” korúak, főleg elegyengetett törmelékből állnak. A második, sajnos még nem pontosan korolt réteg az iszlám kort megelőző pusztulást (égés) mutat. A leletek alapján ez a fázis a hellenisztikus (párthus?) kort jelöli, itt görög érmét találtunk. A itt talált bronz és vas nyílhegyek azt sejtetik, hogy a pusztulást konfliktus okozta. A harmadik fázishoz jelenleg egy réteget sorolunk. A rendkívül keményre döngölt föld alapozás, esetleg falmaradvány lehet – egy még korábbi korszak erődjének tanújele.
A település legkésőbbi fázisában a régi erődök maradványait a helyi kurd lakosság vonhatta használatba. Nem kizárt, hogy maguk a kőfalakat is kurdok emelték, ennek megállapításához további ásatás szükséges.
Második felület – a temető
A tell alacsonyabb teraszának keleti szakaszán nyitott második felület 12 méterre emelkedik ki a síkságból, feltárását Kalla Gábor irányította. Az „iszlám kor” előtti fázisok megismerése érdekében itt 4×4 méteres szelvényt nyitottunk. Közvetlenül a mai felszín alatt szorosan egymás mellé helyezett, épített kőfülkés sírok sorakoztak.
A 22 temetkezés négy felnőtt és 18 gyermek, illetve csecsemő maradványait rejtette. A sírok építésmódja megegyező: a sírgödör belső falait kőlapokkal borították, az elhunytat kelet-nyugat irányban a hátára fektetve helyezték el, arcuk dél felé nézett. A sírgödröket ez után kőlapokkal fedték le. Egyik sírban sem találtunk mellékleteket, feltöltésükben középkori cserepek keveredtek. A temetkezések alatt szárazon rakott kőfal, illetve döngölt föld fal maradványait találtuk. Mindkettő hellenisztikus vagy párthus korú, amit Lampascus-ban vert makedón érmével (i.e. 310-301) datáltunk.
Harmadik felület
A harmadik felületet a lelőhely legalacsonyabb teraszán nyitottuk, még az erődített kerítőfalon belül. A mezőgazdaság által roncsolt kemence, illetve sűrűsödő edénycserepek és fémleletek jelölték ki a feltárás helyét. A jelenkori bolygatás olyan mértékű volt, hogy ezen a felületen nem vittük végig a feltárást. A kemencében nagyobb bronzedényt leltünk, e leletek kora a rétegben talált érmék alapján a 18–19. század.
Munkatársak 2016-17
Dr. Dezső Tamás
ásatásvezető
Dr. Kalla Gábor
ásatásvezető
Aram Ali Hama Amin
régész
Fülöp Kristóf
régész
Barzan Baiz Ismail
régész felügyelő
Ardalan Khwsnaw
régész
Király Attila
régész, egyiptológus
Masek Zsófia
régész
Dr. Mordovin Maxim
régész
Németh Fruzsina
régészhallgató
Németh Veronika
régészhallgató
Kamal Rasheed
régész felügyelő
Sándor Lajos
fém detektor
Szabó Nóra
régésztechnikus
Weisz Attila
térinformatikus
Publikációk
Dezső, T., Kalla,G., Mordovin, M., Masek, Zs., Szabó,N., Ismail, B. B., Rasheed, K., Weisz, A., Sándor, L., Khwsnaw, A., Amin, A. A. H. Grd-i Tle 2016. Preliminary Report of the Hungarian Archaeological Mission of the Eötvös Loránd University to Grd-i Tle (Saruchawa) in Iraqi Kurdistan. Dissertationes Archaeologicae ex Instituto Archaeologico Universitatis de Rolando Eötvös Nominatae Ser. 3 4: 233-240. Megnyitás / letöltés
Dezső, T., Mordovin, M. 2016. The first season of the excavation of Grd-i Tle. The Fortifications of Grd-i Tle (Field 1). Dissertationes Archaeologicae ex Instituto Archaeologico Universitatis de Rolando Eötvös Nominatae Ser. 3 4: 241-262. Megnyitás / letöltés
Kalla, G., Szabó, N. 2016. The first season of the excavation of Grd-i Tle. The cemetery of the eastern plateau (Field 2). Dissertationes Archaeologicae ex Instituto Archaeologico Universitatis de Rolando Eötvös Nominatae Ser. 3 4: 263-276. Megnyitás / letöltés
Masek, Zs., Mordovin, M. 2016. The first season of the excavation of Grd-i Tle. The Post-Medieval Settlement at Grd-i Tle (Field 1). Dissertationes Archaeologicae ex Instituto Archaeologico Universitatis de Rolando Eötvös Nominatae Ser. 3 4: 277-290. Megnyitás / letöltés